Milyen szinten befolyásolja a festék tartósságát nagymértékű hőmérséklet ingadozásoknál - azaz hősokk vizsgálatnál - a termék festése előtti zsírtalanítási lépés kihagyása?
A vizsgálat háttere:
Egy partnerünk építőipari vevőnknek szállít festett, megmunkált termékeket. Azt szerették volna megvizsgálni, hogy a zsírtalanítási lépés kihagyása festés előtt milyen szinten befolyásolja a festék tartósságát nagymértékű hőmérséklet ingadozásoknál. A zsírtalanítási lépés kihagyása tipikus korróziós elváltozást eredményez, mivel a fémfelület és a bevonat között nem tud megfelelő tapadás létrejönni, amely korai rozsdásodást vált ki. Ennél a vizsgálattnál viszont a cél a hőmérsékletváltozásból eredő anyagfáradás vizsgálata.
A partnerünk a vizsgálatra több festett terméket küldött, ezek között volt olyan is, aminél elvégezték a zsírtalanítási lépést, így a vizsgálat végén összehasonlítást is kaptunk a kétféle eljárásról.
A vizsgálati módszerről röviden:
Egy fagyos téli reggelen az autó elindítása után az alkatrészek néhány perc alatt akár több mint 100°C-ot melegedhetnek. Ez a hirtelen hőmérsékletváltozás az anyagok gyorsabb tönkremenetelét eredményezheti. Ennek a hatásnak a modellezésére fejlesztették ki a hősokk kamrákat, ahol másodpercek alatt akár 300°C-os hőmérséklet különbséggel is lehet sokkolni a mintákat.
Nyáron is hatalmas stressz érheti a gépjármű kényes alkatrészeit, mint például a szélvédőt, amikor a 30-40 fokos hőségben bekapcsoljuk a klímát. A rossz minőségű üveg megrepedhet, de akár be is robbanhat a hirtelen stressztől. Hasonló effektust láthatunk a járólapokon, repedezett utakon – gyakran nem a rázkódás okozza a repedéseket, hanem a hősokk. [1]
Egy partnerünk építőipari vevőnknek szállít festett, megmunkált termékeket. Azt szerették volna megvizsgálni, hogy a zsírtalanítási lépés kihagyása festés előtt milyen szinten befolyásolja a festék tartósságát nagymértékű hőmérséklet ingadozásoknál. A zsírtalanítási lépés kihagyása tipikus korróziós elváltozást eredményez, mivel a fémfelület és a bevonat között nem tud megfelelő tapadás létrejönni, amely korai rozsdásodást vált ki. Ennél a vizsgálattnál viszont a cél a hőmérsékletváltozásból eredő anyagfáradás vizsgálata.
A partnerünk a vizsgálatra több festett terméket küldött, ezek között volt olyan is, aminél elvégezték a zsírtalanítási lépést, így a vizsgálat végén összehasonlítást is kaptunk a kétféle eljárásról.
A vizsgálati módszerről röviden:
Egy fagyos téli reggelen az autó elindítása után az alkatrészek néhány perc alatt akár több mint 100°C-ot melegedhetnek. Ez a hirtelen hőmérsékletváltozás az anyagok gyorsabb tönkremenetelét eredményezheti. Ennek a hatásnak a modellezésére fejlesztették ki a hősokk kamrákat, ahol másodpercek alatt akár 300°C-os hőmérséklet különbséggel is lehet sokkolni a mintákat.
Nyáron is hatalmas stressz érheti a gépjármű kényes alkatrészeit, mint például a szélvédőt, amikor a 30-40 fokos hőségben bekapcsoljuk a klímát. A rossz minőségű üveg megrepedhet, de akár be is robbanhat a hirtelen stressztől. Hasonló effektust láthatunk a járólapokon, repedezett utakon – gyakran nem a rázkódás okozza a repedéseket, hanem a hősokk. [1]
1. kép Angelantoni mozgó kosaras hősokk kamra
A vizsgálat eredménye:
A vizsgálat paraméterei egyéni specifikáció szerint zajlottak és összesen 5 napig tartottak. A mintákat 15 percenként mozgatta a készülék mínusz és plusz tartomány között. Amint a teszt lefutott megkezdődött a vizuális kiértékelés a részünkről, ahol nem találtunk hibát vagy bármilyen elváltozást a mintákon. A partnerünk további vizsgálatoknak fogja alávetni a termékeket házon belül, de remélhetőleg nem találnak majd különbséget a zsírtalanított és a nem zsírtalanított termékek között.
 |
 |
KÉPZÉS
Reológia (MFI)
Itt találja a Reológia témakörében tartott eddigi képzéseink összefoglaló anyagait.
Főbb témaköreink:
Folyásindex-mérő berendezések (MFI)
MFI mérés elvégzésének a menete
Mérés kiértékelése
Termékminősítési reológia mérések